|
A úgynevezett üvegházhatás egy légköri folyamat, amelynek során a nap hőmérsékletének egy része csapdába esik a Föld légkörében, ezáltal a Föld felszíne melegebb lesz, mint amilyen egyébként lenne. Az élet a Földön azért lehetséges, mert van folyékony víz, életet támogató gázokból álló takaró, és olyan éghajlat, ami sem túl meleg, sem túl hideg. Az emberi lények mostanság megváltoztathatják ezt az egyensúlyt, ha szokatlan mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ez a globális éghajlatot melegebbé teheti, mint valaha az emberi történelem során. És ez a változás visszafordíthatatlan lenne.
A légkör 75%-ban nitrogént, 23%-ban oxigént tartalmaz, az argon, vízgőz és nyomgázok – beleértve a szén-dioxidot – a megmaradó 2%-ot teszik ki. A szén-dioxid egy szagtalan, színtelen gáz, amely a légkör térfogatának körülbelül 0,035%-át alkotja, de jelentősége messze felülmúlja relatív ritkaságát. Létfontosságú a fotoszintézishez, ahhoz a folyamathoz, amely során a nap energiája olyan formákká alakul, amelyeket a növények és állatok hasznosítani tudnak. Segít szabályozni a bolygó kritikus hőegyensúlyát, ezáltal fenntartva a folyékony vizet.
A szén-dioxid hat a hőegyensúlyra azzal, hogy egyirányú szűrőként működik. Átlátszó a bejövő látható napfény számára, és lehetővé teszi, hogy a nap hője felmelegítse az óceánt és a szárazföldet. De a szén-dioxid molekulák blokkolják a visszasugárzott infravörös hő egy részét, amely visszatérne az űrbe. Ez a visszavert hő a felső légkörbe szívódik fel. Ez a híres üvegházhatás . . .
|