Kérjük, kattintson ide, hogy segítsen David McMurrey webtárhelyének finanszírozásában:
Adományozzon bármilyen kis összeget, amit megengedhet magának!
Az Online Technical Writing továbbra is ingyenes marad.
A műszaki írásban gyakran alkalmazott másik hasznos információs szerkezet az okok és okozatok tárgyalása.
Mi az ok–okozati elbeszélés?
Az ilyen típusú elbeszélések az alábbi kérdésekre adnak választ:
- Mik ennek az okai (vagy mik voltak)? Hogyan és miért történik (vagy történt) ez?
- Mi idézett elő egy helyzetet, problémát vagy balesetet?
- Mi okozza, hogy ez úgy működik, ahogyan működik?
- Mik ennek a hatásai, eredményei vagy következményei (voltak vagy lesznek)? Mi történik, ha egy adott helyzet vagy probléma továbbra is fennáll?
- Miért nem működik ez a dolog? Mi a probléma vele?
- Milyen változások következnek be, ha egy bizonyos tervet vagy intézkedést végrehajtanak?
- Hogyan kerülhető el egy adott probléma vagy helyzet?
- Melyek egy cselekvés vagy tárgy előnyei, hasznai vagy hátrányai?
- Milyen egy vagy több lehetséges megoldás létezik egy problémára?
Megjegyzés: Lásd az ok–okozati elbeszélés teljes példáját.
A fejezet NotebookLM által készített infografikája
Néhány példa:
- Mi okozza a tornádókat (tornadoes)? Milyen károkat okoznak?
- Milyen következményei lesznek annak, ha a világ továbbra is a jelenlegi ütemben használja a kőolajforrásokat?
- Hány munkahelyet vesz el a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI)? Mely munkahelyeket?
- Milyen hatásai vannak egy gazdasági recessziónak?
- Mitől működik a mikrohullámú sütő?
Amint ezekből a példákból látható, tárgyalhatjuk emberi vagy társadalmi folyamatok, természeti folyamatok, mechanikai vagy fizikai folyamatok, történelmi vagy gazdasági folyamatok, meteorológiai (meteorological) vagy biológiai folyamatok okait és hatásait, és még sok mást.
Ha belegondolunk, nincs nagy különbség a process narrative és a causal narrative között. Mindkettő időben zajlik; egy folyamat lépései gyakran okokat és okozatokat foglalnak magukban. A különbség a céljától és a hangsúlytól függ: a process narrative elsősorban arra összpontosít, hogyan történik egy esemény; a causal narrative pedig arra, miért történik egy esemény. A process narrative a kronológiára (chronology) összpontosít; a causal narrative az okokra és okozatokra.
- El tudom mondani lépésről lépésre, hogyan kell fényképet készíteni, vagy milyen események zajlanak a fényképezőgépben, amikor képet készít — ez process narrative.
- De azt is el tudom magyarázni, milyen fizikai és kémiai elvek működnek fényképezés közben, milyen elvek teszik egyáltalán lehetővé a kép elkészítését — ez causal narrative.
Egyes témák esetében azonban, például a tornádók (tornadoes) magyarázatánál, szinte lehetetlen különbséget tenni. Íme néhány összehasonlító példa:
| Téma | Process narrative | Ok–okozati elbeszélés |
| Villámlás | Hogyan védjük meg a háztartási készülékeket a villámlástól | Milyen természeti jelenségek okozzák a villámlást |
| Utasításírás | Hogyan készítsünk érthető utasításokat | Miért válnak az utasítások érthetetlenné |
| A gyermekek gyors nyelvelsajátítása | Hogyan segítsük a gyermekeket a gyorsabb nyelvtanulásban | Miért tanulnak egyes gyermekek gyorsabban nyelvet |
| Paradicsomtermesztés | Hogyan ültessünk és gondozzunk paradicsomot | Miért alacsonyabb a paradicsom terméshozama |
| Légkondicionálás | Hogyan állítanak elő hideg levegőt a hagyományos rendszerek | Miért kerül többe a légkondicionálás ezen a nyáron |
Íme néhány gyakori ok, amiért szükség lehet az okok és okozatok tárgyalására:
- Szüksége van egy feljegyzésre az okozott károkról. A fényképek hasznosak lehetnek, de szavakra is szükség lehet.
- Szüksége van a folyamatban működő tudományos elvek ismertetésére, hogy megértse, mit csinál egy instrukciós eljárás (instructional procedure) során.
- Meg kell értenie valaminek az okait, hogy jobban tudja ellenőrizni vagy megszüntetni azt.
- Meg kell értenie valaminek a hatásait, hogy dolgozhasson azok megelőzésén vagy valószínűségének növelésén.
Hogyan szervezzük meg az ok–okozati elbeszéléseket?
Az ok–okozati elbeszélés tartalmának szervezése attól függ, hány és milyen kombinációjú okot és okozatot tárgyal:
- Egy ok – egy okozat—Egyetlen ok egyetlen okozathoz vezethet; például egy radiátorszivárgás túlmelegedést okozhat az autóban.
- Több ok – egy okozat—Számos különböző ok vezethet egyetlen okozathoz; például a magas munkanélküliség, a magas kamatlábak és a magas ingatlanárak (okok) az ingatlaneladások csökkenéséhez (okozat) vezethetnek.
- Egy ok – több okozat—Egyetlen ok számos hatást idézhet elő. Például az üvegházhatás (greenhouse effect) támogatói úgy vélik, hogy a légkörben növekvő CO2 (ok) időjárási minták változásához, magasabb hőmérséklethez, aszályhoz, fokozott vihartevékenységhez és magasabb tengerszinthez (okozatok) vezet.
- Szekvenciális okok és okozatok—Egy ok egy okozatot válthat ki, amely maga is újabb okozat oka lesz, és így tovább. Például az üvegházhatás támogatói szerint a fosszilis tüzelőanyagok fokozott égetése (ok) növeli a légköri CO2-szintet (okozat), ami csökkenti a rendszerből kisugárzott hőenergia mennyiségét (okozat), ami végül a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet.
- Alternatív okok és okozatok—Az okok és okozatok váltakozhatnak. Például ha az autó nem indul (okozat), annak oka lehet lemerült akkumulátor (alternatív ok 1), üres üzemanyagtartály (alternatív ok 2) vagy egy hibás alkatrész (alternatív ok 3).
Az okozatok szervezése egy rövid ok–okozati elbeszélésben. Először az okot állítjuk; majd az okozatokat egymás után tárgyaljuk.
Vegyünk egy egyszerű példát: képzelje el, hogy azt szeretné bemutatni, miként vezetett egyetlen helyzet több problémához — vagyis egy ok több okozathoz. Egyetlen bekezdésben az első néhány mondat az okra összpontosíthat; a következő mondatok mindegyike az okozatokra. Egy hosszabb elbeszélésben lehet egy külön bekezdés az okról, és külön bekezdések az egyes okozatokról. A fenti sematikus ábra bemutatja, hogyan néz ki az egybekezdéses megközelítés.
Hogyan tárgyaljuk az okokat és okozatokat?
Az okok és okozatok tényleges tárgyalása nem olyan könnyen felismerhető, mint a leíró (descriptive) vagy a process writing. Az ok–okozati elbeszélések általában eseményekről szólnak és dolgokat írnak le. Ami megkülönbözteti őket, az az átvezető szavak (transitional words) használata az okok és okozatok jelzésére.
Ebben a mondatban:
A kormány megnövekedett deficit spendingje az infláció növekedéséhez vezet
a „vezet” ige teremti meg a kapcsolatot az ok és az okozat között. Ebben a részletben a „következésképpen” kötőszó ok–okozati kapcsolatot hoz létre a vietnámi háború miatti növekvő belföldi felháborodás és Johnson azon döntése között, hogy nem indul újraválasztásáért:
Mindeközben odahaza a háború elleni harag, ellenségesség és nyílt lázadás egyre erősödött. Johnson, érzékelve, hogy ebben a légkörben nem tudná megnyerni az újraválasztást, következésképpen úgy döntött, hogy nem indul újabb ciklusért.
Ok–okozati kapcsolat, amely egyetlen okozatot mutat be, majd annak okát részletesen elemzi.
Hogyan formázzuk az ok–okozati elbeszéléseket?
Íme néhány formázási javaslat, amelyek kifejezetten az ok–okozati elbeszélésekhez kapcsolódnak:
- Címsorok (Headings). Ha hosszabb ok–okozati elbeszélést ír, és minden okhoz vagy okozathoz külön bekezdést rendel, akkor a címsoroknak egyértelműen jelezniük kell ezeket az okokat. (Lásd a fejezet példáit.) Részletekért lásd a címsorok című fejezetet.
- Listák (Lists). Ha egymást követő okokat és okozatokat tárgyal, valószínűleg szüksége lesz mondaton belüli és függőleges számozott listákra. Ha több oka vagy okozata van, de nincs kötelező sorrend közöttük, akkor a felsorolásjeles lista megfelelő. Részletekért lásd a listák című fejezetet.
- Ábrák (Graphics). Az ok–okozati elbeszélések gyakran használnak fogalmi diagramokat (conceptual diagrams) az okok és okozatok közötti kapcsolatok bemutatására. Ezekben térbeli ábrázolást ad az okokról és okozatokról, ahogyan azok időben lezajlanak. Részletekért lásd az ábrák című fejezetet.
- Stílus (Style). Mint minden más műszaki írásban, az ok–okozati elbeszélésekben is ugyanúgy kezeljük a számokat, szimbólumokat és rövidítéseket. A pontos mérési értékeket számjeggyel (numerals) kell írni, függetlenül attól, hogy 10 alattiak-e. Részletekért lásd a műszaki stílus című fejezetet.
Az ok–okozati elbeszélések sematikus áttekintése. Ne feledje, hogy ez csupán egy tipikus vagy gyakori modell a tartalom és a szervezés szempontjából — számos más megoldás is lehetséges.
Szívesen fogadom gondolatait, reakcióit és kritikáját ezzel a fejezettel kapcsolatban: válasz—David McMurrey
